2017.10.21. 01:09:21
Látogatások száma eddig:6040142
Utolsó frissítés: 2008. 03. 02.
Ha értesülni szeretne újdonságainkról, híreinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
 
Ajánlja honlapunkat barátainak, ismerőseinek!
 
Szerkesztők: info@greenfoto.hu
Természetfotózással kapcsolatos kérdése van? Az alábbi űrlap kitöltésével tegye fel kérdését szakembereinknek, akik a hamarosan válaszolnak rá az oldalon keresztül.
 
Név
E-mail cím
Kérdés
Korábbi kérdések
 
Név Attila
Kérdés Analóg felszereléssel (diára) fotózom, amit Nikon LS-4000ED szkennerrel olvasok be. A szkenner beolvasási élességét be lehet állítani manuálisan és automatikus módon is. Az automatikus esetben két további lehetőség van: a referencia-pontot a kép közepéről veszi az automatika, illetve kijelölhetem magam is, hogy hová essen az élesség beállításának referencia-pontja (praktikusan pl. a modell szemére). Kérdésem az, hogy a film esetleges kisebb görbületeit (amit a maszk esetleg nem képes "kifeszíteni" teljesen) a gép olvasófeje (vagy optikája) kiegyenlíti-e a szkennelés során? Tudniillik nem vagyok hanyatdőlve a szkenner élességétől. Azt nem mondanám, hogy életlen a kép, egyáltalán nem rossz, de a maximalizmusomat nem elégíti ki 100%-osan. Van valamilyen tippjük, hogy miként javítható a helyzet? (A Digital ICE kikapcsolása nem javít számottevően az eredményen.)
Válasz Tipp természetesen van: síkfilm! Mottó: amit egyszer összetekertünk, azt már soha ki nem fektetjük síkba! Egyébként a síkfilmek hátoldalán van egy „non curling” emulzióréteg is öntve, hogy tényleg síkban feküdjenek. Ezeket pedig soha nem tekerjük össze... A másik probléma, hogy a 4000 dpi megfelel 157.5 vonal/mm-nek. Na ennyit nemhogy a film nem tud, bár 60-100 vonal.mm-re még esélyes, de a kisfilmes optikák végképp nem: 35-60 vonal/mm ! És nem több !!! A kisfilm mindössze 2-3 megapixel és 2400dpi felett szkennelni bármit is: értelmetlenség! Vagyis. magyarán szólva Ön a fotólapok, fórumok stb. és a kisfilmes fotógyártók tévhiteinek és marketingjének az áldozata. A szkennerrel semmi baj, a filmmel sem és az optikáival sem. Csak azzal a fundamentális hazugsággal áll szemben, hogy a kisfilm részletgazdag és éles. Mert az éppen nem. A kisfilm egyszerűen másra való! Nem mûszaki- és tájfotóra. Nem épület és tárgyfotóra. Modelles fotóra és portréra pedig csak módjával és marginálisan. A kisfilm területe a riport, a sportfotó, a standfotó, a nagyvad és a makro és orvosi fotózás egy része. Örülök hogy ezt az igazsgot megtapasztalta, annak persze nem, hogy sok más társával együtt mindezt százezrekért. Mint sorstárs mondom, hogy amit a fotográfusi diploma, 20 év fotózás és amit az angol(!), és nem a magyar szakirodalomban elolvastam, azt most 1 év alatt abszolút kezdőknek meg tudom tanítani. De ha már a tapasztalat megvan, a fejlődés útja Ön előtt áll. El kell felejteni a kisfilmes levélnehezékeket és legalább egy kétaknás géppel érdemes kipróbálni a középméretet. Egyre többen vagyunk „látók és gondolkodók”, akik nem dőlnek be a szakmai hülyeségeknek. Tehát: üdv a fedélzeten!
Név viki
Kérdés Tisztelt fotós! én egy 16 éves diáklány vagyok és alklmazott fotográfiát tanulok immár két éve.a minap volt egy iskolai vizsgálat ahol kijelentették soha nem lehetek fotós mert szintévesztő vagyok.a szomorú csak az hogy ezt akkor is tudták amikor felvettek.a kérdésem az lenne hogy tényleg kizáró ok a szintévesztés?(egyébbként a lilát és a kéket keverem.)előre is köszömöm.
Válasz Kedves fotósjelölt! A színtévesztés nem kizáró ok. Sőt: a színvakság sem, hiszen van fekete-fehér fotózás is és a mûvészeti képek 90%-a fekete-fehér. (Van olyan fotós is, aki 95%-os látáskorlátozottsággal fotózik...) A másik ok, hogy valószínűleg csak az Ishihara-táblákat nézették meg a vizsgálatkor. Ha műszerrel mérnek (pl. Nagel anomaloszkóp), akkor az emberiség 80%-a színtévesztőnek és színvaknak bizonyul. Továbbmenve: a maradék 20% mintegy 1/5-e az, aki színek egyezését eldöntheti, azaz valóban pontos a színlátása. Tehát igen sok fotós színtévesztő, holott mindegyiküknek színegyezéssel is kellene foglalkoznia! A vizsgálatot végző orvost pedig tiszteltetem, hiszen azt sem tudja, mi fán terem a színlátás. A probléma ugyanis az, hogy a Te színlátásod protanomál vagy protanop, azaz vagy pirostévesztő vagy piros színvak vagy. Semmi baj! Ugyan a spektrum vörös részéből kevesebbet látsz, és a vörös-narancs színekben is kicsi a spektrális felbonátsod. Ezzel ellenben a kék színek szeparciója sokkal jobb a szemedben, azaz több kék-zöldeskék árnyalatot látsz, mint a normális színlátó!!! Ez pedig nem semmi. Persze nem minden színlátási rendellenesség jelenti azt, hogy bizonyos színtartományban többet látunk, mint a normális színlátó, de az esetedben így van. Sajnos a színtévesztőket üldözik! Kíméletlenül. De megfelelô kondicionálással (mentális és szervi) sokat lehet javítani a színlátáson. Ezt azonban a legtöbb szemorvos nem tudja. Jelenleg a háttérben dolgozom ilyen tudományos munkán is. Ha tényleg nagyon elhivatottan szeretnél fotózni, a terápiában tudok segíteni. Olyannyira, hogy néha még az Ishihara táblát is be tudod csapni. Csak tájékoztatásul: van színtévesztô vegyész, aki úgy végezte el az egyetemet, hogy észre se vették róla. Van olyan nyomdász barátom, aki színvak ugyan - nem is látta az Ishihara tábla számait - de mindegyik pöttyrôl meg tudta mondani, hogy melyik Pantone szín (ezeknek van egy hosszú kódja a több ezer színt tartalmazó atlaszban). Tehát hogy ki mennyit és mit lát, azt nagyon nehéz ilyen tökkelütött vizsgálaton (módszer+orvos) eldönteni. Remélem eszmecserénk más színtévesztônek is bátorságot ad. Örülnék ha E-mailben is megkeresnél. tgyuri@ahol.com
Név Csaba
Kérdés Tisztelt Uram! Egy iskolai fotós szakkörre járok, ahol egy fotóetűd elkészítését (bármilyen témában) kaptunk házi feladatnak. Sajnos, az ott hallottak alapján nem teljesen egyértelmű számomra, hogy mi is pontosan az etűd? Tudna néhány példát mondani? Ebben szeretném a segítségét kérni. Előre is köszönöm.
Válasz A magyar szakirodalom szerint a fotóetűd és a képsorozat ugyanaz. A fotó eszközeivel, a film formanyelvéhez közelítve fejezi ki mondanivalóját. A képek közt tehát dramaturgiai viszony van. A többi pedig az értelmezésbeli és mûvészi szabadság hatásköre.
Név Ármin
Kérdés Tisztelt Fotográfus! Panoráma képet szeretnék készíteni. A diára készült képeket beszkenneltettem. Többféle (ptgu,panoramafactory,stitcher,Photo Stitch)panoráma készítő programmal próbálkoztam, de nem hozott egyiksem megfelelő eredményt. Most a Photoshoppal próbálkozom, ami állítólag a legjobb és mindenféle fotós trükköket megold. A képek egymásmellé rakása, a színtónusok összehozása már sikerült. Ennek ellenére a képek találkozásánál látható egy határ, ami főleg az égboltnál vehető észre. Ezt szeretném eltüntetni. Milyen megoldásokat javasol?Köszönöm előre is a válaszát.
Válasz A képek pixeles illesztése után az átlapolást úgy lehet eltüntetni, hogy a két képet már eleve külön layer-en kell elhelyezni. Az illesztést követôen a felsô layer-en layer mask-ot kell létrehozni. A maskon pedig a gradient eszközzel kell egy átmenetet létrehozni. Az átmenet irányvektorát a kép határozza meg. Ez persze minden problémát nem fog megoldani, emiatt az airbrush-sal a fekete és fehér színekkel, különbözô fedéssel (opacity) kell a fák lombjait, a felhôket, embereket stb. korriglni. Ha az adott korrekcióval készen vagyunk, a layers menüben a flatten paranccsal lehet a layer-ezéstôl megszabadulni. Egyébként teljesen igaza van: a kézimunka a legjobb megoldás!
Név Zoltán
Kérdés Tisztelt Fotós! Van-e már valamilyen tapasztalat(a) arra, hogy meddig használható egy digitális fényképezőgép? Egy mechanikus gép évtizedekig kiszolgálja használóját. Egy digitális gép mikor kezd "vakulni", hány felvétel után, mik a jelei, hogy az érzékelő lapkák már a végüket járják? Köszi
Válasz -A CCD öregedésének a jele, hogy egyre jobban zajosodik. Saját tapasztalatom, hogy az 1998-ban vett gépem 4 órai riportfotó után is annyi zajt mutatott, mint a bekapcsolás után. Mára már fél óra múlva a zajosodás olyannyira nagy, hogy szemmel látható a TFT kijelzőn. A szóban forgó váz félprofi kategóriájú és 25000 felvétel van benne. Persze a királyok királyára - a korai Kodakokra mindez nem vonatkozik. A DCS 520-asomat ugyancsak 1998-ban gyártották, mára már 50000 felvétel van benne és nem zajosodik. Persze 1998-ban a Sony D700-as 1899$, míg a Kodak DCS 520-as 25000$ volt. Az amatőrkategóriában sokkal rosszabb a helyzet. Miért? -A CCD állásában öregszik, mert minden anyagnak van öndiffúziója (éljen a fizikai kémia!), azaz a lapka építőanyagának atomjai bizonyos értelemben véve szabadon "grasszálnak". Ha a CCD tápáramot kap, azaz fotózunk, akkor a hatás még kifejezettebb és az elektronok vándorlása még rendezi is kissé a folyamatot. Ez pedig a CCD minőségétôl és árától változik. Nyilván: a drágább tovább tart! -De minek errôl beszélni, ha szoftveres úton korlátozhatunk valamit. n DB fotó után a gép bizonytalankodik. A user elviszi a servicébe és ott azt mondják, hogy nem éri meg megjavítani. És ez a fogyasztói társadalom legaljasabb módszere. De van jobb is, az olcsóbb és tisztán kémiai. -Az élcsatlakozók nem aranyozottak. Emiatt korrodeálódnak. A hibás érintkezés pedig komoly károkat is okozhat egy elektronikában az üzemképtelenség mellett. Persze a teljes biztosítékot az jelenti, ha az olcsóbb gépekben nagyon savas, sok gyantát tartalmazó forrasztóónt használnak, amibôl az antimont (Sb) is kispórolják. Az utóbbi miatt eleve gyengébben köt a forrasz, a gyanta pedig 5-10 éven belül mindent szétmar. Érdemes belenézni a 90-es évek elején gyártott filmes gépekbe is. Aztán lehet szívbajt kapni! Csoda, hogy mûködnek.. Tehát: ha a CCD tovább is bírja, egy digigép soha nem fogja erôben, egészségben megérni a 20-adik szülinapját.
Név k
Kérdés Helló.Hol találok olyan magyar honlapot ahol természetfózásról ( főleg madár fotózásról) van szó, és leírja pl: mi a helyes komponálás a madár fotózáskór, mi a helyes rekesz különböző szituációknál.Előre is köszi.
Válasz www.naturart.org www.outdoorphotographer.com Ezeken a honlapokon csak madárfotókat találhatsz, a témában javaslom keress az interneten, leginkább külföldi fotós oldalalkat.
Név Lilla
Kérdés Tisztelt Fotós! Kiskorom óta minden vágyam az, hogy fotós lehessek, most, hogy előttem a továbbtanulás tanácstalan vagyok, hogy hol vannak fotós sulik. Egyedül a kaposvári sulit találtam ami ezzel a témával foglalkozott, de biztos vagyok benne, hogy még van egy pár suli az országban. Ezért az Ön segítségét szeretném kérni, hogy akár itt akár az e-mail címemre segítséget adni, hogy melyek ezek a sulik és hol találom vagy, hogy keressem őket az interneten!!! Válaszát előre is köszönöm
Válasz Kérem vessen pillantást a december 22-i híranyagra. Amennyiben állami oklevelet is biztosító fotós képzésen szeretne tanulni, hosszabb ideig kell tanulnia, illetve felvételi procedúrán is át kell esni. Többek között az Iparművészeti Egyetem és a Práter utcában lévő Szakmunkásképző is ilyen végzettséget ad.
Név Szabó Ferenc
Kérdés Tisztelt Fotós! A nem digitális (filmre fotózó) gépeknek mekkora a felbontása (mondjuk megapixelben)? Milyen a szem érzékelő képessége? (Azaz egy nagyon gyakorlott fotós meg tudja-e különböztetni egy 10X15-ös papírképen, hogy digitális vs. analóg géppel készült-e? Mekkora felbontású az a digitális gép, amelynek képeit ember már nem különbözteti meg?)
Válasz 1.) A filmes gépek felbontása praktikusan 800 kilopixel és 8 gigapixel között mozog. A legnagyobb felbontású, napi használatban levő síkfilmes gép a földgolyón 15 gigapixelre képes, de a XIX. század végén készítettek - mert erre szükség volt - 45 gigapixeles fotót is (egyetlen felvétellel, lemezre). A mai kisfilmes amatôrgépek felbontóképessége 2-3 megapixel, de nemcsak a film limitálja a felbontóképességet, hanem az objektív. A legprofibb kisfilmes objektív (nem zoom!!!) is csak 4-6 megapixelt vetít a filmsíkra. Emiatt is nevetséges a 10 Mpixelnél nagyobb profi kisfilmes vázú digigépek piacra dobása, persze nemcsak hazánkban élnek „szőke” fotósok. 2.) A szem érzékelô képessége színfelbontásban nagyon kondicionálható, ez a terület a digi erôssége, ahol csak a síkfilm veszi fel vele a versenyt. De nagyon jól kondicionálható a szem a finom részletek felismerésére is, azaz megtanítható a látóközpont arra, hogy a szem maximális felbontóképességét kihasználja. A szem fizikai felbontóképessége egyénenként nagyon szór, de ennek is mindössze ca. 10%-át használja ki az átlagember. A vonalas felbontás a film erôssége. Ennek alapján - elvileg - a sok színárnyalatot tartalmazó, de nem részletdús, esetleg moarézó kép digifotó, míg a kevéssé árnyalat-, de nagyon részletgazdag, kissé kontrasztos fotó filmre készült. Azonban ma már a legtöbb analóg fotót is szkenneljük, és digitális úton kerülnek papírra. Ez az ok, illetve a nyomtató és levilágítómûvek széles spektruma olyan mértékben elkendôzik a különbségeket, hogy lehetetlen a képrôl megmondani, milyen géppel készült. A hátoldaláról néha könnyebb, hiszen oda kinyomtatja a printer a képállomány nevét. Ha érthetetlen betû és számcsoport.jpg áll ott, akkor az biztosan digifotó volt. :-) Persze egy igazi kézinagyításról is üvölt a profizmus és analóg volta, de ilyet hazánkban nemigen készítenek... 3.) A felbontás és a megkülönböztethetôség mindig annak a függvénye, hogy mekkorára nagyítjuk a képet, milyen közelrôl nézzük (és mivel; pl. lupe, távcsô), valamint a nézô szemének iskolázottságától, ahogyan arra a kérdései is rávilágítottak. A professzionális fotográfiában olyan sok a változó, hogy arra még utalást sem igen lehet tenni. Az amatôrgyakorlatban a 3 megapixeles A/4-as fotót nemigen fogja senki megkülönböztetni az amatôrgéppel kisfilmre felvett és ekkorára nagyított képtôl. Márcsak azért sem, mert az átlagamatôr slendrián, neki minden mindegy és állványt sem használ. EMiatt képei legalább 90%-át berázza, vagy a beépített minivakuval exponálja, ami a képsarkokat ki sem világítja. Ha ez így van, akkor a gyártó sem köteles olyan kiváló objektívet adni a gépéhez, amely a képsarkokban is élesen rajzol. Figyelem! A 8 megapixel már nem játék, ha valában annyi képpontot szeretnénk információval megtölteni és hazavinni! Sok 8 Mpixeles fotót láttam, melyen 1 Mpixelnyi információ sem volt... 4.) A fenti jellemzés nem vonatkozik igényes amatôrjeinkre, akiktôl rengeteg technikailag és esztétikailag is egyaránt kiváló fotót láttam. Valljuk be: jobbakat, mint a,elyek „profijainktól“ az újságokban megjelenik! Sajnos ezek a profik terjesztik a hülyeségeket, mert maguk sem tudják (látszik a fotóikról), vagy mert a tehetségeket elgáncsolni akarják. Fôleg az idôsebb fotósok-szakírók korosztályára vonatkozik mindez. Megfontolt kérdéseinek örültem, ez is csak az ebben a pontban leírtakat támasztja alá.
Név Mundrucz József
Kérdés Tisztelt mester. Annyi a kérdésem, hogy hol és mennyiért kapok Quick Time VC szoftvert. Tisztelettel:Mundrucz József
Válasz Sajnos erre nem tudok válaszolni, mert a szoftvert nem használom. Mindenesetre az Apple honlapján indítanék (www.apple.com), vagy kapásból felhívnék egy szoftverkereskedőt.
Név mester
Kérdés Tisztelt Fotós! Fuji S602Z gépemhez szertnék CF kártyát venni. Ha jól informáltak a gép 2 GB-os kártyát kezel. Ön szerint ha veszek egy 2 GB-os Sandisk Ultra II-t, akkor látja is majd a gép és ki is tudja használni a sebességét vagy esetleg a gépnek a megvan a maga írási-olvasási sebessége és annál úgysem tud többet?
Válasz Valószínűleg jól informálták, ugyanis csak kevés gép tudja a 2GB-nál nagyobb kártyákat kezelni. Ennek oka, hogy a FAT16-os fájlrendszerrel csak 2GB a legnagyobb címezhetô partíció, ahogyan azt a DOS korszak végén ismerhettük. Nagyobb tármérethez FAT32 kell. Létezik azonban olyan 4GB-os CF kártya is, melyen van egy három állású kapcsoló.Egyik állásában 4GB a kártya mérete, a másik két állásban pedig 2GB és a kapcsolóval válthatjuk az aktuális partíciót. A mai kártyák, különösen az Ultra II-esek nagyon gyorsak. Valószínûleg gyorsabbak a gépe elektronikájánál, így az lesz a szûk keresztmetszet.
Név mokus
Kérdés tisztelt Fotos! természetfotózásba most belevágó, de profi fotós vagyok, akitől profi természetfotókat-fajfotókat várnak. milyen teleobjektívvel úszom meg legolcsóbban(de jó minőségban) a feladatot? fuji pro s2-es digi tükörreflexesem és 80-200 as 2.8-as telém van, ami kicsinek bizonyul. köszi
Válasz A kérdésre csak eléggé tágan lehet válaszolni, mert a fotótéma és a fotós munkamódszerei határozzák meg az objektívsort. Vásárolhat Sigma teléket, minél nagyobb fényerôvel. Abból, hogy a 200-as tele kicsi, arra következtetek, hogy 300-500 mm-es objektívre lenne szüksége. Ebben az esetben 2.8/300-as objektívet és hozzá való 1.4x, 2x-es telekonvertert érdemes venni.
Név Ármin
Kérdés Tisztelt Fotográfus! Köszönöm az előző válaszát. A dia szkennelés további lehetőségére bukkantam, és szeretném megkérdezni a véleményét. Lehetőség van tükörreflexes gépekre dia duplikáló egység felszerelésére. Régi 25 éves Ricoh gépemmel kisérleteztem is ezzel annak idején. Meg valósítható-e pl. a Canon Eos 20 D -vel ugyan ez ? Így tulajdon képpen beszkennelném a diát a gépbe, onnan pedig már minden digitális művelet elvégezhető lenne. Van -e ilyen berendezés a digitális gépekhez? Jó lesz-e a kép? Sajnos még nincs digitális gépem, de afelé kacsintgatok. Köszönet a válaszokért!
Válasz Létezik többféle diaduplikáló feltét. A legjobbak beépített makroobjektívet is tartalmaznak (pl. Hama). A reprodukálható megvilágítás miatt azonban a digigép rendszervakuját kell alkalmazni úgy, hogy az a diát átvilágítsa. Ehhez már a drága Off-Camera Shoe kell. Ezen felül nem árt, ha a diát 5000 K-es fénnyel világítjuk át, illetve fényszûrôkkel korrigáljuk a színeltérést, nem pedig szoftveresen. Ha ezeket a tartozékokat összeadja, lehet, hogy egy jobb szkenner árának 2/3-át is kiteszi mindez együtt. Ráadásul: nem mindegyik digigép mûködik jól, ugyanis a fotóanyagok kontraszttartománya kisebb, mint a való világé. Ezt ugyan Photoshopban lehet korrigálni, de információveszteség árán, azaz a kép kissé gyenge lesz. Ráadásul a szkennerek valódi RGB-t érzékelnek, míg a digiépek 25%R 50%G 25%B-t, tehát a szkennelt képhez ismét képminôségromlással számolhatunk. Minôségi megalkuvás árán persze mûködik a dolog. A legprofibb dupozáshoz speciális felépítésû vakut használnak. Ilyenek néha nevetséges áron megvehetôk a bizományiban, gyakran szûrôsorral együtt 15-25 ezer Ft-ért (pl. a Bowens gyártmányú). Ezeknek beépített fénymérôje is van. Tehát: meg lehet próbálni, de nem biztos, hogy az ötlet a lehetô legjobban mûködik. Kollégáim tapasztalatai is összevágnak az enyémmel, mert még egy cég termékei között is van eltérés. Pl. a Kodak DCS 520-as riportergépem kiválóan duplikál, míg egyik barátom Kodak DCS ProBack-je nem.
Név optikus
Kérdés Ugy latom vagyunk meg nehanyan akik ilyen amator modon csak "odakepzeljuk" a reszleteket... www.photographical.net/mf_vs_35mm_vs_digi.html
Válasz A vitának csak akkor van értelme, ha már a tisztelt Optikus (?) úr hisz a számoknak és Rodenstock vagy Schneider lupéval végignézett egy Bosscreen 8x10"-es mattüveget. Olyat, amelyen jól beállított képet láthatott. Ha ezután az elkészült diát is végignézte ugyanezen optikai eszközökkel, érdemes beszélgetni. Ebben az esetben ugyanis látható lenne optikusunk számára, hogy a vita értelmetlen: a kisfilmes oldalfegyvert (ti. kis pisztoly, önvédelmi célra, tisztek számára) nincs értelme tûzerőben összevetni egy önjáró nehézlöveggel. Ráadásul a kigyûjtött címen található irományban nem a síkfilmet, hanem a középformátumot hasonlítják össze a kisfilmmel és a digivel. Ez pedig legalább másfél nagyságrend tévedés. Álljon itt néhány „ökölszabály” a formátumokról: -A kisfilmen azt látjuk, amit a szemünk egy-egy pillantás alatt képes felfogni. -A rollfilmen (középméret) azt látjuk, amit huzamosabb, érdeklődő szemléléssel szabad szemünk képes felfedezni: megjelennek a nagyobb részletek. -A síkfilmen mindazokat is egyszerre láthatjuk, amit szemünk csak jó minőségű optikai segédeszközökkel képes észlelni: távcső, nagy nagyítású lupe és kis nagyítású fénymikroszkóp. Mi, síkfilmesek ezért szoktuk használni az utóbbi eszközöket nap mint nap. Eme elvitathatatlan előnyök miatt mutatta be a mostani kölni Photokinán a Schneider-Kreuznach a FineArt XXL optikáit az ultra-nagyformátumhoz. Érdemes megnézni a honlapjukon, az új termékek között: www.schneiderkreuznach.com Lőttem úgy teszt diasorozatokat, hogy kisfilm-4x5"-8x10" készült egymás mellett. Ezekkel a triókkal szoktam tanítványaimat elborzasztani. Azaz nem kell nekem hinni, de csak úgy vitatkozom, ha valaki mindezt utánam csinálja. Vedd fel a kesztyűt Optikus, ha van rá merszed és szakmai tapasztalatod! Amint megvan az első éles és jól exponált síkfilmed, jelentkezz a fórumon! Üdvözlettel, okl. mûszaki fotográfus
Név Ármin
Kérdés Tisztelt Fotógráfus! A természetfotókat Fuju diára készítem. Szeretném azokat archiválni és természetesen szerkeszteni is számítógépen. Ezért beszkennelem, de nem sikerül a szkennelés. HP 3970 dia feltétes szkennerem van. Lehet állítani a felbontást 75-2400 dpi, a nagyítást 100-600%-ban, minőséget, színt stb. Milyen értékeket állítsak be, hogy a legjobb minőséget tudjak kihozni a gépemből? Legtöbbször csíkos lesz a szkennelés, és legjobban a zöld szineknél mutatkozik ez. Köszönet a fáradozásaikért.
Válasz Nem lehet egyöntetü értékeket ajánlani, ugyanis minden szkenner másképpen dolgozik. Ez egy gyártó termékei között is így van! Emiatt marad a próbálgatás, azaz mindenkinek ki kell ismernie a saját szkennerét. Gyakorlottabb ismerőseit kérje meg, hogy segítsenek. A másik probléma pedig az, hogy ahogyan az egyes filmek és digitális gépek másképpen adják vissza a színeket, a szkennereknél is ez a helyzet. Előfordul tehát, hogy egy szkenner a természetfotósnak kiváló, a portréfotósnak pedig csapnivaló, vagy pl. éppen fordítva alakul ki mindez. Már csak emiatt sem érdemes évente-kétévente a reklámok hatására a felszerelésünket lecserélni. Az Ön esetében valószínûleg az a helyzet, hogy a szkennere CCD-je a zöld színek visszaadásában nem a legjobb, illetve az lehet még a probléma, hogy nem a megfelelő szkenner-kategóriát választotta. Jó minőségû szkenneléshez kb. 100000 ft- nettó árú szkennert kell vásárolni. A többi csak az irodai/webes igényeket szolgálja ki.
Név p-art
Kérdés Tisztelt >>greenfoto! Arra a kérdésemre szretnék választ kapni, hogyan tudnám megoldani, hogy majdnem reprodukció (azaz síknál csak kicsit domborúbb) tárgyakat makrózzak, méghozzá tükröződő alkatrészekkel! A világítás az érdekes, csakhogy nem akarok profi lámpákat venni, nincs rá pénzem. Hogyan állitsam be a lámpákat (kis műtermet készítenék) ? Fontos lenne minél hamarabb, mert határidő van. Tudom-tudom próbálgassam. Mégis, valami tipp, trükk stb? Homogén megvilágítás nagyon jó lenne. Köszönöm!
Válasz Ha nincsen profi lámpa és/vagy a lágy világítás megfelelô, tüll- vagy pauszsátrat kell csinálni. Az adott anyagból hegerpalástot kell létrehozni és rajta kell átvilágítani a lámpákkal. A kamera értelemszerûen a henger nyitott felén keresztül fotózik. Ha a hengerpalást irányából kell fotózni, akkor a sátor oldalán kis lyukat vágunk az optikának.
Név krisz
Kérdés Tisztelt Fotós Úr! Digitális fényképezőgépet szeretnék venni a közeljövőben, olyat amivel már lehet kisérletezgetni, és 150ezer Ft-nál nem kerül többe, ebben szeretném kérni a tanácsát. Eddig a Fuji S7000 és a Nikon Coolpix 5700 találtam. Ön melyiket javasolná? Mik az előnyök ill. hátrányok ezeknél a gépeknél? Esetleg milyen más gépet ajánlana? köszönöm válaszát
Válasz Az említett gépek nem voltak a kezemben, de minden bizonnyal jobb képet, és több lehetőséget biztosít a Sony DSCF-717, esetleg valamivel drágább a megjelölt árnál a Sony DSCF-828-as.
Név krisz
Kérdés Tisztelt Fotós Úr! Digitális fényképezőgépet szeretnék venni a közeljövőben, olyat amivel már lehet kisérletezgetni, és 150ezer Ft-nál nem kerül többe, ebben szeretném kérni a tanácsát. Eddig a Fuji S7000 és a Nikon Coolpix 5700 találtam. Ön melyiket javasolná? Mik az előnyök ill. hátrányok ezeknél a gépeknél? Esetleg milyen más gépet ajánlana? köszönöm válaszát
Válasz Általába véve a Sony és Canon digifényképezők majd mindegyike legjobbaknak számítanak ár-teljesítmény összehasonlításban. Ekkora összegért pl. egy Sony DSC F717-est, esetleg valamivel több pénzért egy DSC F828-ast ajánlok.
Név Maros Kitty
Kérdés Nagyon szeretnék valahogy kapcsolatban kerülni Novák László Úrral, mert egy kiállításon "beleszerettem" az egyik képébe, amit szeretnék a nappalim falára majd kiakasztani. Kérem, aki tud segíteni ez ügyben, jelentkezzen! Előre is köszönöm és további jó munkát mindenkinek! Üdvözlettel: Kitty
Válasz Kedves Kitty, Írjon e-mailt nekem és küldöm. cs.csaba@interware.hu
Név zuzz
Kérdés A Smart zoomról mit lehet tudni, mire jó, érdemes-e használni?És a Sony-hoz a régi memó kártyam nem jó, csak valami drágább fajta. Ciki vagy mit lehet tenni. P43-as
Válasz A SMartZoom-ot akkor érdemes használni, ha 640x480 vagy hasonló kisfelbontásban fotózunk emlékképeket, vagy internetre kerül a végeredmény. Ilyenkor a Sony gépek az optikai zoom mellett úgy csinálják a digitális zoomot, hogy csak a kép közepét veszik figyelembe, azaz a CCD hasznos felületét „csökkentik”. Ez jobb eredményt ad, mint az interpolálás. Az új gépekkel mûködnie kell a régi kártyának, ha az eredeti Sony. Ha mégsem, akkor irány a szakszervíz, mert lehet, hogy a kártya rossz. Új kártyakény MemoryStick Pro-t érdemes venni.
Név optikus
Kérdés T.Fotos! Olvasom ezt a cikket a honlapjukon: "Kiszállás: Keleméri mohos tavak ... A 24x36 mm-es kockán 2-3 Mpixelnyi információ van, ezáltal csak zöld massza lenne a mohaszônyeg. Az 5x7"-es dián azonban 260 Mpixel is rögzíthetô,..." Tudom, hogy a kisfilmesek egy lenezett allatfaj de hulyenek azert nem kene nezni oket. Egy rendes filmszkennerrel kituno minosegben tudunk minimum 2000dpivel szkennelni, ez maris sokszorosa az emlitett 2-3MPixelnek (ezt akar hazilag amator arviszonylatban is). Es ez nem zaj meg felesleges adattobszorozes, szepen ott vannak a reszletek. Most a profi >4000dpi-s dobszkennelesrol nem is beszeltem (raadsul ha valami jofajta objektivvel es diaval dolgozom akkor azon ott is vannak a reszletek). A masik, hogy a cikk iro arra nem vette a faradtsagot hogy egy kicsit utana szamoljon annak amit leirt... Azt allitja, hogy egy kisfilm jo esetben 3Mpixel informacio mig a 13x18 kb. 260MPixel. Ha csak aranyositom a ket film teruletet egymashoz azt kapom hogy 27:1-a 13x18 javara. Ha ezt felszorzom a kisfilmes ominozus 3 mpixellel akkor 81 mpixelt kapok. Hol van ez az emlitett 260 mpixeltol? Arrol nem beszelve hogy a magnola es altalaban a nf objektivek feloldasa boven nem eri el a kisfilmes gepeket, igy valoszinuleg meg kisebb a felbontasbeli elonye (persze nem lebecsulve az ilyen gep konstrukciojabol adodo elonyoket). Tisztelettel Optikus 2004-10-14
Válasz T. Optikus! Amíg egy Rodenstock vagy Schneider lupéval nem nézett meg eredetiben egy 5x7"-es diát, addig nincsen mirôl vitatkozni! A megjelenô részletek ugyanis olyanok amiket Ön mégcsak nem is lát. Ha nincsen síkfilmes gépe, járjon lupéval és távcsôvel és tanítsa meg arra a szemét, hogy lássa a finom részleteket, közel és távol egyaránt. Amit Ön részletnek vél, az nincsen rajta a kisfilmen, csak pszichésen látja bele a képbe. Íme az, amit Ön kifelejtett számításából: Az objektívek: A kisfilmes objektívek felbontóképessége csak a kép közepén 50-60 vonal/mm, a kép sarkaiban pedig 35-45 mm-re esik vissza. A síkfilmes objektívek felbontóképessége 100-120 vonal/mm az egész rajzkörön belül!!! Ez a 2x-es lineáris eltérés területben 4x-es. 4x81 Mpixel=324 Mpixel. Csak ennek alapján! Ennyire nagyvonalúan nem néztem senkit hülyének, sôt: felnyitottam szemeiket. Az élesreállítás pontossága: A kisfilmes gépek 0.7-0.8x-es nagyítással nézik a világot, míg mi 7-10 vonal/mm-t látunk. A kisfilmes kocka 36 mm-ébôl csak mintegy 33.5 mm-t mutat átlagosan a keresôernyô. Ezeket összegezve mintegy 33.5*0.75*10=251 vonalat tudunk megkülönböztetni a keresôben. Ha egy modellrôl 3/4-es portrét lövünk, kb. 1000 mm-nyit képezünk le a filmsíkra.Vagyis 4 mm-es részleteket tudunk legfeljebb megkülönböztetni rajta. Kimondható tehát, hogy kisfilmen az élességet csak találgatjuk!!! Ha nem hiszi, járjon az interneten is ennek utána. Csak ne a kisfilmes honlapokon! Az 5x7"-es síkfilmes gépen 6x-os Rodenstock lupéval nézzük a képet: (5x25.4)*6*10=10668 vonalat tudunk megkülönböztetni. Ez egyfelôl 42.5x-es felbontásnövekedés a kisfilmhez képest, ami másfél nagyságrend, másfelôl a modelles fotón ~0.1 mm-es részleteket jelent, azaz nemcsak a modell bôrének textúráját látjuk igen jól, de ruhája szálainak fonását is, sôt, szemében a sugárizmokat is. Na ez az élességállítás, nem a kisfilmes AF-homály. A filmek minôsége: Fájdalom, de tudnunk kell, hogy a síkfilmes igényes ember, mi több: élesen és színárnyalatgazdagon lát! Emiatt csak a legjobbat veszi meg. Azaz: ha egy emulzió giga-mega jól sikerül, akkor kétjegyû emulziószámmal 8x10" és nagyobb méretben kerül forgalomba. Ha csak gigajó, akkor 4x5"-5x7" között forgalmazzák háromjegyû emulziószámmal. Ha csak nagyon jó, rollfilm lesz belôle, ha pedig csak megüti a profi normákat, kisfilmnek szerelik ki. Utóbbi kettômek hatjegyû az emulziószáma, azaz a gyártott tömeg is jelzi a minôséget. Ugyanaz a Kodak E100G tehát nem ugyanaz, ha a képjósági mérôszámokat vizsgáljuk (pl. felbontás) az egyes méretek között. A mélységélességrôl: A mélységélességi skálákat és automatikákat (A-DEP) sztenderden 1/30-ad mm-es szórási kôrre tervezik. Ez azt jelenti, hogy ekkora foltokat még élesnek fogadunk el. Legyünk nagyvonalúak, és modjuk azt, hogy mi márpedig 1/50-ed mm-es körökkel dolgozunk, mert ez kb. az átlaga a kisfilmes objektívek képszélen és képközépen mérhetô felbontásának. Akkor hány megapixeles a kisfilm? 24x50x36x50/(1024^2)=2.06. És nem több, azaz itt véget ér a takaró. Egy háború elôtti, 6x9-es boxgéppel (kb. 3000 Ft) bármikor lealázható a legdrágább kisfilmes optika és film (kb 3.000.000 Ft, hogy ne legyünk fukarsággal vádolhatóak). Hehe... A munkastílus: A síkfilmes géppel megfontoltan, állványról dolgozunk. Emiatt nincsen berázásos életlenség. A megfontoltság miatt precízen mérünk fényt, precízen szûrôzünk (B+W szûrôvel), azaz a helyes expozíció miatt tovább növeljük a vonalas és tónusos felbontóképességet. 0.2 fényértéknyi eltérés a helyes expozíciótól már csökkenti az élességet. Mi pedig 0.16 Fé-et is beállíthatunk a síkfilmes objektíven. Ellenben a kisfilmes gépcsodák fényrekesze és zárja összességében 0.5-0.7 Fé-et is tévedhet! NE prábáljon meggyôzni az ellenkezôjérôl mert filmes és digi kisfilmes vázakkal erôsen fel vagyok szerelve így ezek pontatlanságát jól ismerem. Az élességálltásról már beszéltem az objektívekkel egyetemben. Tehát: számolgasson a fentieket figyelembevéve! És ne gondolja azt, hogy nem fotóztam kisfilmre, valamint azt sem, hogy amit ki sem próbált, ahhoz érthet egyltalán valamit. Síkfilmes fotózásból ugyanis a magyar szakirodalom igencsak szegényes és tele van hibával. Íróik csak annyi hibát követtek el, mint Ön: olyanról írtak, amit ki sem próbáltak. Ha mégsem gondolkodtattam el, akkor sincs baj. Ön az 5400 dpi-s szkenneléssel, azaz 212.6 vonal/mm-es felbontással szkennelheti a festékcsomókat a színes dián. Azon a színes dián, mely átlagos kontraszt esetén csak 55-65 vonal/mm-t rögzít. Ez pedig 1397-1651 dpi közötti érték. Emiatt mondom azt, hogy 2400 dpi felett szkennelni igen ritka eseteket kivéve - felesleges. Ha már akkora elektronikus állományra van szükség, legyünk profik és fotózzunk síkfilmre! Ja és még egy dolog! A National Geographic méretét nem a kiadó szegénysége korlátozza, hanem az, hogy egész oldalas borítót kisfilmrôl csak ekkora méretben lehet nyomni. Ezzel pedig nem hiszem, hogy lehet vitatkozni... Üdvözlettel: okl. alkalmazott és mûszaki fotós, okl. kutató vegyész